Komondor

Általános jellemzői,használata:

 nagytestű fajta. Megnyerő külső formája, méltóságteljes viselkedése a szemlélőben tiszteletet, csodálatot, esetleg félelmet ébreszt. Nem kedveskedő fajta. Erőteljes szervezetű. A nemezesedésre hajlamos, gubancos, egész testében hatalmas, hosszú szőrzete az erőteljes szervezetet robosztussá teszi. Törzse és a végtagok oldalról négyzetet alkotnak, vagy csak kissé fekvő téglalapformát mutatnak. A fej a törzs síkja fölé emelkedő, dús szőrű. A farok lelógó, és a vége a vízszinteshez hajlik. A szőr színe fehér.

Ázsiai eredetű, ősi magyar pásztorkutyafajta. A jószág, a vagyontárgyak, a ház őrzésében, védésében rendíthetetlen bátorságot mutat. Hang nélkül, vakmerően támad. Védett területét sajátjának tekinti és idegen élőlényt nem enged rá. Bizalmatlan.

A fej: feje széles, a testtel arányos. A dús, hosszú szőrzet sem teszi aránytalanná. Az agykoponya domború. A stopvonal szembetűnően erős. Az agykoponya hosszabb, mint az arcorri rész. A szemboltívek jól fejlettek. Az orrhát egyenes. Az orr nem hegyesedik el. Az orrtükör derékszögben metszett. A pofák igen szélesek, és közepesen hosszúak, az állcsont és az állkapocs igen gazdagon izmolt. Az orrtükör fekete színű, ugyanilyen a szemhéjszél és az ajak is. Fogazata erőteljes, hatalmas, ollós záródású, szabályos. Az ajkak feszesen simulnak a fogsorhoz, a szájzug felé cafrangosak. Szeme egyenes vágású, sötétbarna színű. A szemhéjszél feszes. Füle a domború fejtetőhöz középmagasan tűzött, és rögtön határozottan lefelé irányul, alakja V-formát mutat. Füle sem figyelő, sem támadó helyzetben nem mozdul felfelé. A vízszintessel 35 fokos szöget képez a nyaka, közömbös viselkedése esetében szinte a hátvonal folytatásában tartja. Középhosszú, inkább rövid. Lebernyege nincs, szőrnyakörvet nem találunk rajta.

Az elülső végtag alakulása: a hosszú, gubancos szőrzet nagymértékben nehezíti a végtagok megítélését. Az elülső végtagok oszlopszerűek. A lapockák kissé meredekek. A vállbúbok a szügy síkjába esnek. A szügy széles, szélesen eredő, szabad végtagokat eredményez. A közepesen széles lábállás szilárdan függ össze a törzzsel és nem okoz laza vállat. Csontozata erős, tömeges. Ízületei terjedelmesek, a mancsok nagyok, de nem lazák, zártak. Palaszürke színűek. A talppárna telt, rugalmas.

A törzs: marja elég hosszú, elöl kifejezett. Háta rövid. Ágyéka középhosszú. Egész felső vonala széles, gazdagon izmolt. Fara széles, középhosszú, enyhén csapott. A farok alacsonyan tűzött. Határozottan lógó, a vége vízszinteshez hajló emelkedést mutat. Izgalmi állapotban legfeljebb a hátvonalnak megfelelő magasságig emeli. Mellkasa mély, jól dongázott, hosszú. A szügy széles, erősen izmolt. A has nem ereszkedik a mellkas vonala alá.

A hátulsó végtag alakulása: a hátulsó végtag kissé meredek szögeléssel támasztja alá a törzset. A középhosszú far folytatásában széles, izmos, telt végtagformákat tartunk kívánatosnak. A comb jól izmolt. Végtagállása szabályos. A mancsok hátul hosszabbak, de nem lazák. A fattyúkörmök eltávolítandók.

Bőre és szőrzete: bőre sok pigmentet tartalmaz, palaszürke színű. Az orrtükör, az ajak, a szemhéjszél, a talppárna fekete vagy sötét palaszürke. Jó, ha a fogíny és a szájpadlás is sötéten pigmentált. A csökkent pigmentű, rózsaszín bőrű egyedek nem kívánatosak. Körme szürke. Az egész testet hosszú szőr fedi. Szőrzete durvább felszőrből és finomabb pehelyszálakból áll. A felszőr és a pehelyszál aránya szabja meg a bunda jellegét. Alapkívánalom a nemezesedésre hajlamos, gubancos szőr. De akad egyenletesen sűrűn hullámos lefutású, zsinóros jellegű szőrzet is. Ennek apróbb tincsei kevésbé vagy egyáltalán nem nemezesednek. A szőrzet a faron, az ágyékon, konc tájékán a leghosszabb (legalább 20-27 cm), középhosszú a háton, a mellkas oldalán, a lapocka tájékán (legalább 15-22 cm), ennél rövidebb a pofákon, a szembolton, a fejtetőn, a füleken, a nyakon, a végtagokon (10-18 cm), legrövidebb az ajkakon és a végtagok alsó részén (9-11 cm).

Fialás után, betegség folytán, vagy elégtelen takarmányozás hatására hosszú szőrköntösének egy részét (a törzs első részén, a has és a mellkas alján, valamint az elülső végtagokon), kivételesen az egészet a far szőrzetének kivételével leveti a komondor. Az ilyen levetkőzött egyed esztétikailag nem mutat szépet, de ez a múló állapota csak szépséghiba. A levetkőzés tehát nem hiba (kiállításon azonban igen). A kifésült szőrforma nem kívánatos, de a teljes ápolatlanság sem. A komondor szőrszíne fehér. (Erdélyben találtak FEKETE színű komondor populációt is, azonban a MEOE nem ismeri el ezt a szőrszínt. Kár, mert gyönyörű.)

Nagysága: bottal mért magassága kanoknál legalább 70 cm, szukáknál legalább 65 cm. Az egyes testrészek viszonylagos mérete a bottal mért marmagasság százalékában (a standard szerint gyakorta legalább): törzshosszúság 104 (100-108), mellkasmélység 45 (50-56), dongásság 28 (30), övméret 116 (120), fejhossz 41. Az orrhossz a fej hosszának 42%-a, a fülhossz a fej hosszának 60%-a. A testsúly a kanoknál 50-60 kg, a szukáknál 40-50 kg.

Mozgása: könnyed, kényelmes, kimért. Lépése nyújtott, tértölelő. Nappal szeret elfeküdni, de úgy, hogy a területét őrizhesse. Éjjel rendületlenül mozog.

Előforduló hibák: a fajta kevés típushibát mutat, nagymértékben kitenyésztett és egyöntetű. Régi időktől fogva azonos jellegben tenyésztik. Ritkán előforduló fogyatékossága a kis termet, a laza váll, a laza, puha mancsok. Hátul gacsos állás. Hiányos pigmentáltság a szemhéjszélen, az ajkakon, estleg az orrtükrön. Kunkorodó farok, foghibák, hibás fogsor, főleg a metszőfogakban. Súlyos végtag- és mozgáshibák. Nagyon laza szemhéjszélek (entropium).

Kizáró okok: felálló, könnyű fül. Rövidfarkúság. Színes szőrzet, tarkázottság. Laza szervezet, ha az egész testen jelentkezik. A standard alsó határától eltérő méret.